2.Rész~

 

Sziasztok, tudom tegnapra ígértem a kövi részt, de sajnos teljesen el vagyok csúszva... :/ Na, de az a lényeg, hogy most végre itt vagyok (:

Zene :) (tudom régi, nekem ez a zene nagyon sokat jelent <3)

 

 

Ajkaimmal egy szót formáltam: Miért? Ekkor Vanessa egy  gonosz fejmozgatással megszólalt:

-Vesztes! Én nyertem! Lásd be Anabella, én mindig nyerek!- erre gúnyosan elmosolyodott, és egy oldalpuszit adott Ericknek. Ekkor valami, valami mélyről jövő hang irányított már...

-Te rohadt ribanc!-üvöltöttem túl a zenét, amit meg is hallott a DJ-s és kikapcsolta a zenét. Ekkor Vanessa elengedte Erick kezét, és látta, hogy készülök nekiugrani.

-Te szívtelen dög! Nagyon jól tudtad, hogy tetszik Erick! Csak azért vagy most vele! Gyűlöllek!!!

-Erick engem választott, lásd be Bell, örök nyomi maradsz, hozzám képest!-üvöltötte, de én már megelégeltem, és nekiugrottam. Megfogtam festett fekete haját és úgy meghúztam, hogy szerintem kitéptem pár tincset (:D). Erre ő is, de én már addigra megpofoztam.... Végül valahogy a földre kerültünk, a többiek körben állva üvöltöztek. Hörögtem, mint egy állat Vanessa feküdt, én pedig ültem rajta. Pofoztam, ő pedig téptem a hajam. Végül V. barátnői, és Leiláék választottak el minket, ebben az egyben egyet értettek. Húú. Sajnos rövidnacit vettem, ezért Vanessa ósszekarmolt. Kifáradtam, izzadtan és tépetten rogytam le a földre. Katie felsegített, és kimentünk a női mosdóba. Felültem a kézmosópultra, és hátulról megnéztem magam a tükörben. Hát, mit ne mondjak elég érdekes fejem volt. :) De megérte, ez a ribanc Vanessa megkaptam méltó büntetését. Mikor kimentünk, előttünk állt Erick és várt rám.

-Bella, várj! Mondanom kell valamit!

-Nem érdekel!- hirtelen megfogta a kezemet, de én kitéptem magam.

-Mondom várj! Valamit el kell mondanom!

-Mondtam már, nem érdekel! Megaláztál mindenki előtt!

-Bell...

-Lalalalalala!- üvöltöttem, és befogtam a fülem. A lányokat karonfogva elrohantunk. Mivel 3 utcányira lakok, hamar hazaértünk.Beléptünk a szobámba, és az volt az első gondolatom, hogy vajon miért? Miért velem történik meg ez, Miért nem mondjuk a lányokkal?Miért nem történt mindez Katievel és Tommal? Odarohantam az ágyamhoz és egy jó nagyot vertem az oldalt lévő párnába. Kár,hogy vékony volt és teljesen belevertem a kezem a falba. Fájdalmasan felordítottam, a lányok pedig megijedtek, majd hangosan felröhögtünk a saját butaságomon. Nem fogok egy percet sem arra szánni, hogy Ericken vagy Vanessán mérgelődjek. Van jobb dolgom is! Leültünk a lányokkal az ágyamra (ilyenkor örülök, hogy nagy <3) és dumáltunk. Dumáltunk, dumáltunk midenről... Perrie felnézett az óriás 1D-s posteremre és ezt mondta halkan:

-Bárcsak... Bárcsak, csak egyszer találkozhatnánk velük!-és közben csillogó szemekkel nézett rájuk. 

-Egyszer biztos fogunk velük. Legalábbis én, mert addig nem halok meg!- mondta nevetve Leila. -Egyszer kell, hogy találkozzunk velük, érzem!- mondta sejtelmesen.

Előre félek. Be szokott jönni az amit mondd, megérzi a dolgokat, ami jó dolog.

Lementünk vacsizni, anyuékkal. Igazi családi idill. :) Miután megettünk mindent (ügyelünk arra, hogy becsüljük az ételt, mert valahol éheznek) felmentünk a szobámba és megnéztünk valami dögunalmas filmet amit csak Katie kedvéért tettünk be. Valami japán vámpírok küzdöttek a vérfarkaok ellen, vagyis nem tudom, mert elaludtam közbe... ;) Reggel Perrie ébresztett, még hozzá úgy, hogy a fejemet verte egy párnával. Közben ezt sikoltozta:

-Kelj fel te majom!Éhesek vagyunk!!! 

-Te majom mit keltegetsz? :D -Kérdeztem vissza viccesen.

-Ugyan, hagyd. Tudjuk még biztos 3 órát alszik! Jó esetben. Rossz esetben...- okoskodott Katie.

-Jól van nagycsasszonyok kikelek, de ez rendhagyó alkalom... -lementünk az étkeztőbe és leültünk a szüleimmel együtt. Róluk nem fogok a történetben különösképpen írni. Megvan a saját szerepük és kész.

Anya felállt és hozott tálat mindenkinek és öntött bele tejet. Majd mi szórtunk rá gabonapelyhet. Anya és apa komoly arccal ült le velem szembe.

-Kislányom valamiről beszélnünk kell!-kezdte apa.

-Jaj ne! Bajban vagyok? Honnan tudtátok neg?-kérdeztem ijedten. 

-Nem, nem ilyesmiről van szó...

_______________________________________________

Vajon mit akarnak Bell szülei mondani?  

Éééés,3 like erre a részre, és már meg is tudhatjátok!<3

Sziasztok! C: Eszti :)

Oldal: 2.Rész :) Veszekedés
*Egy lány története* - © 2008 - 2024 - egylanytorteneteonedirect.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat